Egészségközpont

thumb_up 1841 kedvelés
favorite 518 kedvencek
Szabadság utca 1
4271 Mikepércs, Magyarország
phone
Kattintson ide a telefon megjelenítéséhez
Információkérés

Egészségközpont Company Information

Általános információ

A mikepércsi önkormányzat megbízásából létrejött oldal.

Közösségünk története:

Mikepércs, Debrecentől 4 kilométerre fekvő község. Az Árpád-korban (XI-XII. században) a Nyírnek nevezett táj, Bihar vármegyéhez tartozó részén alakult ki a Pércs nevű település, melyet a XIV. század közepe után kezdtek Mikepércsnek nevezni, hogy megkülönböztessék a másik Pércs, Bélpércs nevű falutól, mely később az ott szedett vám után a Vámospércs nevet kapta.

A falu az Árpád-kor elejétől templomos hely volt (mely templom a mai helyén állt), a Váradi püspökség XIII. sz. végére keltezhető tized jegyzékében már szerepel. A mai négy fiatornyos fazsindelyes templomot 1791-1795 között építették.

Az 1200-as évek előtt a falu egyik részének birtokosa az Ohat nemzetség. A család kihalása után, V. István király 1270-ben a falu másik részének földesurának, Csépának adományozta a területet. A család felvette a Pércsi családnevet, akik között többen viselték a Mike keresztnevet. Egyes vélemények szerint a Váradi Regestrumban 1220-ban szereplő Mika bihari főispánnak neve kapcsolatos a községgel.

1378-ban a szomszéd falu földesurai a Szepesiek elpusztították a falu nagy részét. A XV. században a közel 280 lakosú falu két részét Kispércsnek és Nagypércsnek hívták. Míg a falu egyik részében sokáig a Pércsi család maradt a földesúr, a település többi területének több birtokosa is volt (Uporiak, Szaporiak, Csekeiek, ruszkai Dobók, Szepesiek).

1570. évi felmérések tanúsága szerint a falu, Debrecen után másodikként az országban reformátussá lett.

A török hódoltság Mikepércsnek is mély sebeket okozott. 1598-ban a falu néptelen volt.

1608-ban Báthory Gábor fejedelem hat elhagyott mikepércsi jobbágytelket, református magyar hajdútiszteknek adományozott és megnemesítette őket. Ekkor is többször cserélt birtokost a település, míg végül az erdélyi fejedelemhez került. Bethlen Gábor fejedelem további nyolcvan református magyar hajdút telepített le ide. Mikepércs egyike lett az úgynevezett bihari hajdúvárosoknak, a későbbiekben pedig átkerült a Hajdú vármegyéhez.

A török elleni felszabadító háború ismét nagy károkat okozott a településen. A XVII. század végén tíz magyar családfőt számoltak össze. A Habsburg-birodalomban a hajdúvárosok kiváltságait nem ismerték el, majd a települést 1702-ben Esterházy Pál nádor kapta meg, de a település hamarosan a váradi káptalan birtokába került.

A XVIII. század közepén a lakosság számát 150-200 főre becsülték. A XIX. század közepétől a betelepülők révén az eddigi református vallás mellé egyre több "idegenvallású" került.

A Habsburgok elleni szabadságharc során 1848-ban a mikepércsiek és a sárándiak közösen alakítottak nemzetőr századot Sinay Károly százados, és Czérna József főhadnagy vezényletével.

A világháborúk miatt, immár sokadjára nagymértékben lecsökkent a település lakossága.

Az 1900-as években a fő foglalkozások a földművelés és az állattenyésztés volt, de a hatvanas években már a debreceni üzemekben és gyárakban is dolgoztak emberek. A Debrecen közelében elhelyezkedő községek már elég korán kertészkedésre rendezkedtek be. Derecskén hagymát, Monostorpályiban és Hosszúpályiban salátát, zöldségfélét és paradicsomot termeltek a gazdák. Mikepércs az uborka hazájának számított itt Hajdú-Bihar megyében. Mint ahogy a derecskeieket hagymásoknak, a mikepércsieket "ugorkások"-nak nevezték a környező községek lakói, amiért ők nem haragudtak, hiszen jó jövedelem volt számukra az uborka. Sőt régen maguk is szívesen és kedvesen incselkednek a menyecskékkel az uborkás nótában:


"Lányok, lányok, nektek nyílik a rózsa,
Menyecskéknek a savanyú ugorka.
Akkor lesz a menyecskékre csuhaj jó világ,
Mikor nyílik a savanyú ugorka-virág."

Népköltészete, folklórja nem sokban különbözött Hajdú-Bihar megye többi községétől. A Debrecenhez való közelség igen hamar megindította a polgárosodási folyamatot, mégis ennek ellenére Mikepércs nagyon sok hagyományos vonást őrzött meg napjainkig.

Fő vízfolyásai: Tócó, Kondoros, Veker, Kösely, Katiér, Szilas.

A település legfőbb természeti értéke a község délkeleti határában található tölgyfa. Ez a szájhagyomány szerint 1000 éves, a szakemberek a korát azonban "csak" 250-300 évre teszik.

A település önálló címerrel rendelkezik, amely a hajdúvárosi múlt dicsőségére utal. Csücskös talpú, kék színű címerpajzsban ezüstszínű, páncélozott jobb kar arany szablyát tart, felette ezüstszínű vitézi nyílt sisak aranyszínű rangjelző koronával, amelynek a tetején az alap címerkép megismétlődik. A sisaktartók szemből nézve balról kék-arany, jobbról pedig ezüst-vörös színűek.

Napjainkban Debrecen közelsége meghatározó. Mikepércs, Debrecen agglomerációs vonzáskörzetében található. A településen áthaladó 47-es főút hatalmas forgalmat bonyolít le. A községben 4000 fő él, a mintegy 1100 háztartásban.

Szabadság utca 1 Mikepércs

Nyitvatartási idő
Hétfő:
08:00 - 16:30
Kedd:
08:00 - 16:30
Szerda:
08:00 - 16:30
Csütörtök:
08:00 - 16:30
Péntek:
08:00 - 14:00
Parkolás
A vállalatnak van egy parkolója.
Telefonszám
+3652569002
Linki
Közösségi fiókok
Kulcsszavak
egészségügyi központ

Egészségközpont Reviews & Ratings

How do you rate this company?

Are you the owner of this company? If so, do not lose the opportunity to update your company's profile, add products, offers and higher position in search engines.

Egy hasonló oldal az Ön vállalkozásához? Make sure everyone can find you and your offer. Create your dedicated company page on Yoys - it's simply and easy!
Adja hozzá cégét