Kerkai Jenő Általános Iskola

Általános információ

Csesztreg község Zala megye nyugati részén, a szlovén határ közelében, három néprajzi tájegység találkozásánál – Őrség, Göcsej, Hetés – leginkább az utóbbi legészakibb települése.
A község első írásos említése 1275-ből való, amikor Cheztregh név alakban szerepelt oklevélben. A község neve egyes kutatások szerint szláv eredetű, jelentése tiszta patak. Ennek valószínűsége igen nagy, hiszen a község a Kerka folyó partján helyezkedik el.
A térség régészeti feltárása során egy több mint 7 ezer éves tehén szobrocska előkerülése bizonyítja, hogy a terület már régóta lakott. Kutatások szerint a XI. század végéig a község jelenlegi területe a kialakított magyar határvédelmi rendszer – a gyepű – területére esett. A zalai őrökről, konkrétan, mint a gyepű védőiről, 1257-ben okleveles forrás is megemlékezik, amikor IV. László király Buza fia Márton őrt kivette a zalai őrök közül és nemesei közé emelte, elkülönítve számára egy darab földet Csesztreg-Karka nevű földje mellett. 1322-től a település vámszedési joggal rendelkezett. 1334-ben említik először templomát. 1469-ben mezővárosi rangot nyer (oppidium), mely kiváltságos státuszát 1871-ig sikerült megtartania. A középkorban a község az alsó-lendvai Bánffy család birtoka volt.
A mezőváros korán polgárosodott, ezt mutatja, hogy a XV-XVI. században több csesztregi diák neve is szerepel a bécsi és a krakkói egyetemek anyakönyveiben. A templom a mai formáját a XV. században nyerte el. 1669-ben írásos forrás tartja nyilván iskoláját és annak tanítóját. A XVIII. század végétől a mezővárosban polgári olvasókör működött. A XIX. században a község körjegyzőségi, körorvosi székhely és a megyében az elsők között dolgozott itt állatorvos és gyógyszerész. 1891-ben alakult meg az első, hivatalosan bejegyzett egyesület a településen, a mai napig folyamatosan működő Tűzoltóegyesület. 1928-ban labdarugó csapat alakult, amely a mai napig szintén folyamatosan működik.
A XX. században a község folyamatosan térségközponti szerepet töltött be, mai is a mikrotérség központja.
Napjainkban emellett a község gazdaságföldrajzi jelentősége is továbbra is él, hiszen jelentős létszámot foglalkoztató ipari park működik a községben, melynek két meghatározó cége: a Femat-Hungária Kft és a Hoffmann Carbon Kft. településen a munkahelyek száma megközelíti az összlakosság számát. Emellett jelentős számú üzlet és magántulajdonú szolgáltató vállalkozás áll a lakosság szolgálatára.

Csesztreg Község Önkormányzata intézményi hálózatot tart fenn, melynek meghatározó elemei a tíz település önkormányzatának közös hivatala, az Óvoda, a térségi háziorvosi- és fogorvosi és védőnői szolgálat, közösségi ház, jól felszerelt sportcentrum, Integrált Közösségi Szolgáltató Tér. Minden közintézmény az utóbbi években teljesen megújult. A mai kornak messzemenően megfelelő, nemrégiben felújított iskolában tanulhatnak a helyi és a környékbeli település diákjai. A községben gyógyszertár, posta és helyi bankfiók is működik.

Az önkormányzat kiemelkedően fontosnak tartja a lakosság szervezeteivel való együttműködést, s talán ennek is köszönhető, hogy jelenleg talán a régi mezővárosi hagyományokon alapulva, a következő egyesületek működnek Csesztregen: Tűzoltó és Polgárőr Egyesület, Sportegyesület, Falubarát Egyesület, Pávakör, Színjátszókör, Korhatártalanok Klubja és az egyházi alapon szervezett egyesületként a katolikus legényegylet (KALOT).

A község az itt letelepedni szándékozókat teljesen kiépített infrastruktúrával várja. Külön kedvezmény, hogy a letelepedni és lakást építeni akarók 50 Ft/m2-es áron juthatnak összközműves építési lakótelekhez.
A hagyományőrzés meghatározó képviselője a Csesztregi Falubarát Egyesület, melynek tagjai szervezik a település kulturális eseményeit.

A húshagyó keddi „maskuranap” alkalmával rendezzük „Varga János babáinak” esketését, majd táncra perdülését a falu utcáin.
Ezek életnagyságú szalmabábuk - fiú és lány összekapaszkodva (mintha táncolnának) - szekérkerékre rögzítve, lovas kocsi után kötve. A főtéren egy „anyakönyvezető” összeadja őket, majd fiatalok és gyermekek kíséretében végigpörögnek az utcákon. Ezt az évente ismétlődő hagyományt a farsang utolsó „jegyespárját” egy 1900-as években itt élő ezermester – Varga János - hívta életre, s a hatvanas évekig hozzátartozott a húshagyó keddhez. Manapság újra él a hagyomány egyesületünk szervezésében.
Ezen a délután a gyermekek öltenek maskarát és járják a házakat, hogy az otthonlévők ismerjék fel őket, s cukorkával jutalmazzák a „kismaskurákat”. Este a felnőttek bújnak jelmezbe. Kivilágított házaknál fogadják őket, főtt disznófejjel, tökmagolajos krumpli salátával, süteménnyel és itókával kínálják őket.
Éjjel óriási máglyával és forralt borral búcsúztatjuk el a telet.
Minden május 1-jén – a harmincas évek csesztregi „Madarak napját” felidéző – majálist tartunk. A falu apra-nagyját megmozgató rendezvény ügyességi vetélkedőkkel, játszóházzal, aszfalt-rajzversennyel, majd esti tábortűzzel zárul. Egésznap „ingyenpalacsinta” kapható a helyi lányok és asszonyok jóvoltából a gyermekek legnagyobb örömére.

A település híres szülöttje Kerkai Jenő jezsuita páter (1904-1970), aki a vidéki fiatalság esélyeinek növelése, felemelkedése érdekében alapította meg az 1940-es években országos hálózattá szerveződött KALOT mozgalmat, amit a kommunista rendszer semmisített meg. Emlékére Csesztreg-Kerkaújfalu településrészen 1996-ban szobor került felállításra.

Önkormányzatunk nagy figyelmet fordít az épített és természeti környezet megújítására. Az idelátogatókat rendezett települési környezet várja. Parkosítással, több ezer egynyári virág elültetésével, az önkormányzati tulajdonú közösségi épületek felújításával, a településközpont rendezésével, játszótérépítéssel, járdák és utcák felújításával egy európai színvonalú település kialakítását kezdte meg.

A település építészeti emlékei a Kossuth Lajos utcában található XII. századi alapokra román stílusban épült templom, amely később gótikus, majd barokk stílusban lett átépítve. A templom Szent Mór tiszteletére van szentelve. A templomot Dorffmeister István szépen restaurált freskói díszítik. Ugyanebben az utcában, mely hajdan a fő utcája volt falunak, egy 100 éves – eredeti berendezéssel fennmaradt – még ma is működő fodrászüzlet varázsolja a múltba a látogatót. Ennek szomszédságában áll egy 120 éves „kódisállásos” parasztporta, mely Hetés építészeti jegyeit viseli magán.
A község népi műemléke a XIX. században fából épült pásztorház.

A természet szerelmeseit szép természeti környezet várja, csodálatos a falut kettészelő Kerka patak, a kockás liliom és sárgaliliom virágzása. A környező erdők vadban gazdagok, és nagyon jó gombászó túrákat lehet tartani.
A Szabadidőparkunkban horgászásra és fürdésre is kiváló négyhektáros tó mellett 50 fő részére szállás, valamint sátor és lakókocsi helyek is várják az ideérkező turistákat. A szabadidő eltöltésére drótkötélpálya, játszótér és sportpályák állnak rendelkezésre.